egy elég általános, rám vonatkozó jellemzés.valaki:Szia, hogy vagy, mizu? én: semmi, szarul vagyokvalaki: no de miért, mi történt? ennyi lenne. innen tovább nem tudok mit válaszolni, egyszerûen csak rossz, nem tudom megmondani, hogy miért rossz, miért vagyok szarul, ez csak van.…

kellett ez az este.

nem vesz komolyan. nem is baj

a mai napon tökéletesen elegem lett az emberekbõl.

mindig eljutok idáig. hogy írok valami egészen mást. valami mást. és rájövök, hogy amit ide írnék, annak talán nem itt van a helye. Olyan dolgokat tudnék írni. Csak ide nem lehet.

Annyira szép és jó lenne, a barátnõimmel elköltözni egy másik városba, és együtt továbbtanulni.

nekem kell a miért, a hogyan, a kivel, a mikor. szükségem van rá.

nem akarom, hogy az életem a "majd lesz valahogy-ra" épüljön.

2 másodperc is elég ahhoz, hogy letörjék a maradék kis önbizalmamat, és rossz kedvûvû tegyenek.

ha mégegyszer meg meri kérdezni valaki, hogy hova tovább, megverem.