Szomorú ezt beismerni, de magányos vagyok. A barátaim messze vannak, itt meg nem olyan könnyű új barátságokat kötni. Valahogy úgy érzem, hogy mindenkinek más fontossági sorrendje van, hanyagolnak. Persze érthető, de attól még sajnálatos és az én érzéseim nem változnak. 

Hol is kezdjem? Már azt sem tudom, hogy mit írtam utoljára. Mindegy. Itt vagyok, dolgozok, a Mátrában, azon belül Mátraszentimrén, Magyarország legmagasabban fekvő településén. A falu gyönyörű, kilátás eszméletlen, élet viszont enyhén szólva visszamaradott. Most ez kell, hogy…