csak egy részlet a tegnap hajnali beszélgetésünkbõl:én: -úgy szeretem az ilyen estéket.õ: -milyeneket?én: -amikor összebújhatunk, és jó lenne minden nap úgy ébredni.õ: -hát költözzünk össze. és ezt nem viccbõl mondom.én: -lehetetlen.õ: -nincs lehetetlen, csak…

a családom most olyan, mint az idõjárás. Egyszer kisüt a nap, olyankor jó minden, és azt hinnéd, hogy úgy is marad, hisz nyár van. Aztán fúj a szél, dörög az ég, villámlik, és arra vársz, hogy mikor jön el a nagy vihar. De én örülnék, ha nem jönne el, és ugyanolyan szép…

undorító, kiakasztó, kiábrándító, köpedelem. nem tudok másr mondani a viselkedésükre. hányok tõlük. egytõl egyik.