Anya szerint az előre kimondott szavaknak jelentősségük van. Vagyis ha, valamit mondunk az meg fog történni. Nálam ez általában pont fordítva van. Nálam csupán a gondolat is megtörténik. Még ha az sajnos rossz is. És ha valami megtörtént, és az jó nekem, akkor persze hogy megváltozik az egész, és rossz lesz. Konkrétan nemrég leírtam, hogy jól alakulnak a dolgok az életemben, és most megint mi van? A kényszer, a szenvedés, és a kedvetlenség. Egyszerűen nem érzem maga teljesnek, mintha egy részemet elvették volna, s a másik nem tud mit kezdeni magával. Iszonyú érzés, amikor nem tudod mi bajod, de tudod, hogy ott van, és nem hagy nyugodni.
Megszületünk, s gyerekfejjel még azt hisszük, hogy itt valami mese vár, csodavilág - aztán rájövünk, hogy az egész csak pocsék, fárasztó realitás. | ||
Müller Péter |