Már nem is tudom mit akartam írni...

Délután még az eszembe volt.

Mindegy a lényeg annyi, hogy nagyon szeretném, ha minden úgy alakulna Cs-vel, ahogy elterveztük, és nagyot lépnénk a jövõ felé :)

 Nagyon jól megértjük egymást, mindenrõl tudunk beszélgetni, és szerintem a vonzalom is megvan. De ez úgyis csak ott és akkor derül ki. 

Egy nagyon picit azt bánom, vagyis azt érzem, hogy zavarja, hogy én úgymond élem az életem, és nem csak a 4 fal között ülök. Én szeretem a pörgést, és nem akarom

itthon sem hallgatni a rosszat, amit folyton kapok. Nekem szükségem van egy nehéz nap után, hogy beüljek valahová az ismerõseimmel, vagy akár 1 barátnõmmel és kibeszéljem magamból.

Persze most nem volt semmi okunk emiatt összeveszni, csak félek, hogy ez a jövõben sem fog változni.

De bízok benne, hogyha együtt leszünk és õt sem hanyagolom el, akkor megért engem, és minden rendben lesz :)

 Mert ez apróság a többi szuper dologhoz képest :)