save our soul

Még szomorú se vagyok, megszoktam e szörnyü világot annyira, hogy már néha nem is fáj -, undorodom csak.

2014. augusztus 02. 21:31 - naivart

Éljen! Megvolt az első esésem biciklivel... Mi lehet rosszabb egy unalmas, idegbeteg munkanap után, hazasietni, de a főutca kellős közepén hanyatt jobban mondva hasra vágódni. Természetesen szombat este, tele a város a fiatalokkal, és tekerek haza, kerülgetem az embereket, mert hát ugye egy rohadt kerékpársávot nem tudnak csinálni, egyik sávból a másikba, egyik oldalról a másikra, át a villamos sínen, vagyis szerettem volna, csak épp beakadt a kerekem a sínbe. Pontosabban ugyanakkora a kerék szélessége mint a sín, és megcsúszott rajta, ez akkor fordul elő, ha nem 90 fokban akarok ráfordulni. Meg is történt a baj, zene a fülbe, éreztem, hogy baj lesz, de már késő volt, előrebuktam, csúsztam vagy 3 métert, a térdem lehorzsoltam. Felállok nagy nehezen, odajött egy kedves nő, hogy segíthet-e, de mondtam,  hogy köszönöm, minden rendben, el akartam húzni onnan gyorsan, mert gondolom a fél utca rajtam nevetett. De persze a láncom leesett, azzal szórakoztam még vagy 5 percig, felszállok, tekerek, és rá kellett jönnöm, hogy ennyivel nem úsztam meg, a hajtókar elferdült, lehet tekerni, de nagyon kényelmetlen... Miért büntet engem a sors? Komolyan mondom, én próbálkozom, de már nem tudok minden akadályt legyőzni. Egy pillanatra elgondolkoztam azon, hogy hazaköltözöm, de ezt a gondolatot gyorsan el is hesegettem, mert nem választhatom a könnyebb megoldást. Csak nem értem, hogy miért nem segít nekem az Isten. Egyre csak lejjebb és lejjebb jutok, nem haladok egyről a kettőre, és amikor ilyen dolgok történnek, komolyan elgondolkozom azon, hogy miért érdemlem ezt meg. Na jó, elég az önsajnáltatásból, örülök, hogy pár karcolással megúsztam, mert ez a baleset a színháznál történt, és hogyha 1-2 méterrel később esek el, akkor bevágom a fejem a színház előtti oszlopba, és talán a koponyám is betörik. Nagyon veszélyes, erre most jöttem rá.... Nem tudom, hogy mikor lesz időm elvinni a biciklit szervízbe, az anyagi vonzatáról nem is beszélve, amikor otthon vár még egy majdnem 20 ezres tartozás a múltkori autós affér javításáról. 

Life sucks!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://naivart.blog.hu/api/trackback/id/tr706568955

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása