save our soul

Még szomorú se vagyok, megszoktam e szörnyü világot annyira, hogy már néha nem is fáj -, undorodom csak.

Emberek.

2008. április 01. 17:16 - naivart

Mostanában annyit csalódok mindenkiben. fiúkban, lányokban.

Nem értem mért van ez, próbálok hozzáállni egyféle védekező mechanizmussal, hogy ez nem az én hibán, pedig lehet hogy én értékeltem túl azt az embert akiről szó van, csak máshogy ismertem meg, és rosszul esik csalódni benne. MA is TEGNAP is és elég valószínűen HOLNAP is.  

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://naivart.blog.hu/api/trackback/id/tr305930579

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2008.04.01. 22:01:41

Szia, Ezzel én is igy vagyok, viszont nem bennük csalódunk (szerintem) hanem abban a képben amit mi "vetítettünk" rájuk.

zoldlany 2008.04.02. 13:48:20

pontosan...
süti beállítások módosítása