Ez mind Paulo Coelho-tól származik. Érdemes elolvasni.
Ha úgy viselkedem, ahogy az emberek elvárják tõlem, akkor a rabszolgájukká válok.
Két világ van: az, amelyikrõl álmodunk, és az, amelyik a valóságban létezik.
Kockáztatni kell, bizonyos utakat követni, másokat pedig elhagyni. Senki sem tud félelem nélkül dönteni.
Az embernek választania, nem pedig elfogadni kell a sorsát.
Három olyan dolog van, amelyet mindig eltanulhat a felnõtt a gyerektõl: hogy kell ok nélkül örülni, hogy kell mindig valamilyen foglalatosságba merülni, és hogy kell kíméletlenül kiharcolnia magának azt, amit õ akar.
Az embereket meg lehet ismerni a zenén keresztül, amit hallgatnak.
Az ember sosem szûnik meg álmodni. Létezésünk során számtalanszor elõfordul, hogy álmaink viharosak, és vágyaink beteljesületlenek, de szükségünk van rá, hogy tovább álmodjunk, különben meghal a lelkünk.
