ez most lehet, hogy túl személyes lesz, de leírom.

Tegnap volt 6hónapja, hogy meghalt nagypapám. Tegnap volt nagymamám születésnapja.

Elmesélte nagyim, hogy tegnap hajnalban nagy csörömpölésre ébredt, felkelt, az idõ pontosan éjfél volt. Kiment a konyhába megnézni, hogy mi volt az a hang, nem félt. Látta, hogy a teáskanna ami a polc belsõ részén volt, leesett a földre. Erre nincs reális magyarázat. Õ azt mondja, hogy szerinte nagypapám volt, elköszönt vagy felköszöntötte, mert elvileg a halottak fél évig még lent maradnak, és csak ezután mennek fel. Érezte a jelenlétét.

Anikor elmesélte nekünk, apukám persze, hogy szkeptikus volt. Én nem. Tudom, hogy valamilyen szinten furcsa ezt elhinni, de van benne valami olyan, amire nincs magyarázat.

Aznap este sokat gondoltam rá. Régen kaptam tõle egy órát, ami már olyan régi, számára értékes volt, hogy már nem is mûködött. Azért kaptam, hogy amikor õ már nem lesz, akkor, emlékezzek rá.

Mindig is fogok.