na most ment el, mármint nem úgy, hanem el innen, egy olyan 10 perce. és jó volt, ari volt, hozott anyának narancssárga virágcsokrot, mert nem tudtam, hogy mi a kedvenc színe, és ezért narancssárgát hozott, az õ kedvencét. és ettünk, meg ittunk, meg cigizett kint a hintán, ahogy elképzeltem, és szégyenlõs volt énekelni, és belémharapott egy k*rvanagyot, és ott van a helye, és fáj. a lábamat meg sem merem nézni. és megint nekem volt jó, de frusztrált voltam, hogy mindezt itthon. hülyültünk, elvoltunk, de nem ez volt a legjobb. egy jó a sok közül.