Majdnem, hogy 1 éve nem írtam. Nem másnak írom, hanem magamnak, magamból. Most úgy érzem, hogy kell.

Napok óta rosszul vagyok, mind fizikailag, mind lelkileg, de nem tudom körvonalazni, hogy mi is igazából a bajom. 

Talán a szerelem, vagy hogy is nevezzem, kölcsönös szeretet, odaadás, megbecsülés. A saját érzéseim biztosak, szeretek, szerelmes vagyok, M is az, csak valami mégis akadályba ütközik, hogy ez az egész kibontakozzon.  

Nem tudom, hogy lehet-e ilyet kérni, vagy egyáltalán jogosnak vélhető a dolog, de azt szeretném, hogy máshogy szeressen.Tudom,  és tisztában vagyok vele, hogy mindenkinek más a szeretetnyelve, azt is tudom, hogy ő végtelenül egyszerű, de azt szeretném, hogy úgy szeressen, ahogy én azt elvárom. Csúnya ez, nagyon csúnya, talán gusztustalan, és nem jogos. Több odafigyelésre, kedvességre,és a legfontosabb, romantikára vágyom. Sajnos ő ezt nem feltétlenül tudja megadni nekem, amibe bele kell törődnöm, és így kell élni. Megváltoztatni nem tudom, és nem is szeretném feltétlenül, mert a kikényszerített szeretet sem várható el, és nem az igazi. 

MÁRIS JOBBAN ÉRZEM MAGAM.