Ismét. Minden napnak megvan a maga rendje. Sajnos. Utálom az állandóságot. Minden reggel suliba, suli után haza, tanulni. aludni. Általában. Hétvégente meg Itthon semmittenni, ez kész rémálom.Utálom. Minden napban megpróbálok értelmet keresni, mint például, suli után barátokkal lenni, elmenni vásárolni, akármi, csak ne egyből haza. És az a baj, hogy vannak olyan napok, amikor ez nincs meg, és előző nap este tudom, hogy holnap iszonyú szar napom lesz, mert nem fogok semmit csinálni. és ezt így könyvelem el magamban, és akkor az úgy is lesz. Sajnos. utÁLOM ezeket. Inkább ne is kelnék fel. Van amikor egy két héttel a jó dolog előtt arra várok hogy legyen már akkor, és történjen már meg, de ha meg is történik, nem lesz jobb, ismét kereshetem a napokban rejlő számomra fontos értékeket. Nekem még az is érték ha másnap felvehetem a tegnap kapott új cipőm. Sajnos.