save our soul

Még szomorú se vagyok, megszoktam e szörnyü világot annyira, hogy már néha nem is fáj -, undorodom csak.

félelem

2011. január 06. 21:07 - naivart

Eddig mindigis azt hittem, hogy nincs baj a helyzetmegoldó képességemmel. Most úgylátom, hogy van. Nem tudok már mit csinálni, nincs más ötletem. Lenne egy persze, egy végsõ mindig van. Csak az már végleges lenne. De tudom, és hiszem, hogy mindenkinek jobb lenne. Megváltozna minden. Persze, ennek is, mint minden másnak lennének elõnyei, és hátrányai is. De engem az elõnyök érdekelnek, és kibírom a hátrányokat is. Ha ez az ára. Ha ez az ára, akkor képes leszek minden nap megtenni azt, amit ma csináltam. Ha ezt kell csinálnom, hogy jó legyen, akkor megteszem. A fizikai közbeszólásba már belefáradtam, és nem szeretném magamat is tönkretenni. Mert, hogy õk már ezt elérték. És Én nem fogom átvenni a helyüket. Én mindent megteszek azért.

Csak félek. Rettentõen félek. Talán még sohasem féltem soha ennyire valamitõl.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://naivart.blog.hu/api/trackback/id/tr855929213

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Klímamenekült 2011.01.07. 12:28:40

Legyél egy kicsit konkrétabb, mert így nem sokat tudok mondani! :(

naivart 2011.01.07. 17:33:12

nemlehet:(
süti beállítások módosítása