save our soul

Még szomorú se vagyok, megszoktam e szörnyü világot annyira, hogy már néha nem is fáj -, undorodom csak.

2011. május 25. 18:47 - naivart

 

Nem tudom, hogy hol rontottam el. Hogyha megkérdezné valaki, hogy akarom-e újrakezdeni, vagy visszamennék-e 10 évvel ezelõttre, eddig kapásból azt mondtam volna, hogy igen. De MOST azt mondom, hogy nem. Nem tudnék semmit helyrehozni körülöttem. Nem tudnám megtalálni azt a pontot, ami miatt most ilyen a helyzet. Nem akarnám kitörölni azokat az emlékeket, amit 18 év alatt kaptam. Ha visszamennék se válthatnám meg a világot. Az undorító, mocskos világot, ami miatt sosem lesznek boldog emberek. Sokan állítják magukról, hogy õk boldogak. Õk felületesen gondolkoznak. Mindent csak felülrõl néznek, és nem gondolnak bele mélyen a dolgokba. Ha így tennék, talán észrevennék, hogy mégsem boldogak, csak annak hiszik magukat, és talán becsapják önmagukat. Mert ott legbelül, a mélyben ott van a boldogtalanság. Megmagyarázhatatlan, de mégsem lehet tenni ellene.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://naivart.blog.hu/api/trackback/id/tr315928893

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása