save our soul

Még szomorú se vagyok, megszoktam e szörnyü világot annyira, hogy már néha nem is fáj -, undorodom csak.

2011. szeptember 27. 11:12 - naivart

nem mindegy, hogy egyedül vagyok, vagy, hogy magányos vagyok. most jelenleg mindkettõ. szószerint egyedül vagyok, mert nincs itt más rajtam kívül, de magányosnak is érzem magam. nekem kell, hogy körülvegyek az emberek, vagy hogy ittlegyen a barátom, vagy én legyek ott, vagy bármi.

ha nincs egyik sem, akkor egyszerûen rámjön egy kitaszíthatatlan érzés. nem érzem jól magam egyedül. valahogy változtatni kellene ezen.

ma nem mentem suliba, hogy miért? nemtudom, túl hosszú lesz ez a nap, 2-tõl dolgozok 10-ig, nem fért volna bele még a suli is. többet igazolatlanul már nem akarok hiányozni, úgyhogy éjszakás mûszakokat vállalok, ha lehet. kell a pénz, de tanulni is kéne,  kéne kikapcsolódni is, kéne barátokkal lenni, kéne szerelmemmel lenni, és kéne pihenni. ezt így nem lehet, nagyon sok. azt hittem erõs leszek, és könnyû lesz, de nem az. nagyon nehéz. még a cigit sem bírtam letenni. de fogok még próbálkozni.

ezen kívül még van egy problémám, de ezt nem fogok itt közzétenni sorry. 

Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása