save our soul

Még szomorú se vagyok, megszoktam e szörnyü világot annyira, hogy már néha nem is fáj -, undorodom csak.

2011. október 26. 20:55 - naivart

Nagyon rossz, hogy nem személyesen mondhatom el, amit érzek. Viszont valamilyen szinten könnyebb leírni az érzéseimet, ezt te tanítottad nekem. Ez a 8 hónap jelentette a szerelmet, azt az érzést, amikor arra várjak, hogy végre megölelhesselek, megcsókoljalak, kívánjalak. Úgy érzem, most élek igazán. Minden pillanatban, amikor veled vagyok, boldog vagyok, ha ez nem is mindig látszik rajtam. Te tanítottál meg szeretni, és ezt az érzést nem akarom elfelejteni és csak neked akarok adni belõle. Ennyi idõ alatt megtanultam félni is. Folyamatosan bennem él a tudat, hogy elveszíthetlek. Úgy írhatnám le ezt, hogy amikor az ember szerelmes, egyszerre éli át a legboldogabb és a legfájdalmasabb napjait. De megéri, mert szerelmesnek lenni az egyik legszebb dolog az életben. Tiszta szívembõl szeretlek, és veled akarom leélni az életem, és együtt akarok küzdeni veled a világ ellen.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://naivart.blog.hu/api/trackback/id/tr425928632

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása